 |
||||
 |
További mesék:
 PAPÍRSZÍNHÁZ CSOMAGOK |
|||
| A mese rövid leírása | ||||
|
Ki ne ismerné a szólást: „Előre iszik a medve bőrére”? Bruti király, egy hatalmas nemzetség utolsó sarja medvebőr kucsmára vágyik. De vajon nem lesz korai az öröme, mikor az annyira áhított terjedelmes ékességet végre királyi fejébe nyomja?
Részlet a meséből:1.A nagyvilág kellős és kellemes közepében élt egyszer egy kelletlen király. Ez az uralkodó olyan várkastélyt rittyentett a világ jobb Csücskébe, egy kicsi tó szigetére, mint annak a rendje! Arasznyi termetű volt őfelsége, csöppet délcegebb, mint három szem mák egymásra tornyozva, ám némicskével apróbb három szem töpörödött mazsolánál. Hatalmas királyi nemzetség utolsó, nyizege sarjaként jött a világra, a neve így hangzott: Bruti király! 2. Egy szép reggel brutális hirtelenséggel felriasztotta egész udvarát! – Talpra, nyiffedt nyavalyások, azonnal kerítsetek nekem egy valódi medvebőr kucsmát! Hangosabban kurjongatott, mint egy egész sáskahadra vagy sóskahadra való hadsereg. A kajabálásra összecsődült udvarnép alig tudta visszafojtani nevetését, mert csöppnyi királya nagyban kapálózott a püffeteg, hatalmas királyi paplan alatt. Ám a Király tovább vernyogott: – Megparancsolom, hogy a hegyivadász ezred csőre töltse az összes trombitát, a zenészek hadonásszanak piskótapuskájukkal, a sintérek libegtessék a lobogókat és lobogtassák a libegőket, no meg a birodalom apraja-nagyja bújtassa szagos lábát büdös bőrcsizmába! Bruti király annyi sületlenséget hordott össze, hogy az udvarbeliek ugyancsak törhették a fejüket, mit is akart valójában mondani. Az üvöltözéstől kimerülten szuszogva még nagy hegyesen odavetette: – Medvét ölünk máma, az ám! Jaj neki! |
||||
 |
||||
